Monday, January 24, 2011

Beszédes csend















Feledés langy esőfüggönye mögül
Egy kedves kép mélyből felmerül
Fülembe hallom, ha gondolok rája
Serény futamok csengős paripája
Ködös novemberek unalomüzője
Vasárnap délelőttök hü követője
Akadozó ujjak gondolata szerint
Botladozva, de a nóta kikekedik;
A lélek mi mögötte munkál egész
Pajkos gyermekként kilóg a rész
Húrokon hintázva lengedez a dal
Idő habárcsából menekülni akar
Cifra ablakokban nem teremnek
Kerti virágokat kertek nevelnek.

Elnémult hangja, por ült reája
Elcsendesedett Apám citerája.

(Bacskossuthfalva, 2011 január)